Szülői felelősség

A modellkedés nagyon népszerű dolog ugyanúgy manapság, mint évekkel ezelőtt. Ritka az olyan kislány, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy ilyen pályára lépjen. Sőt napjainkban már a fiúk körében is elterjedt, így még több szülő érintett a kérdesben: Mekkora felelősség hárul ilyenkor a szülőkre?

Akik lelkes blog olvasók azok már tudják, hogy ebben a szakmában korán kell elhelyezkedni. Nem ritka, hogy bizony már 13-14 évesen elkezdik építeni karrierjüket a fiatalok. Ez az esetek nagy részében nem feltétlen Magyarországon történik és ilyenkor nehéz mérlegelni egy felnőttnek, hogy mivel segít, mivel tesz jót a gyermekének. Az utazásnak nagyon sok pozitív hozadéka lehet: nyelv tanulás, különböző kultúrák megismerése, illetve az önállósodás sem utolsó szempont. Mégis sokan megijednek a távolságtól és attól, hogy nem kontrollálhatják annyira gyermekeiket, mint otthon a “négy fal között”. Végső soron ezt mindenkinek magának kell tudnia, mindenki maga ismeri a legjobban a saját gyerekét és maga tudja legjobban meghúzni a szükséges határokat.

Talán a kezdet során hárul a legnagyobb felelősség a szülőkre, ugyanis ennek a szakmának hátránya, hogy bizony vannak alap kritériumok, aminek feltétlen meg kell felelni, hogy egyáltalán modell utazásokról dönthessünk. A legfontosabb az alkat és a magasság. Ezeken nem igazán lehet csiszolni, konkrét méretek vannak, amiknek meg kell felelni. A szülőnek nagy felelőssége van abban, hogy ne lovallja bele gyermekét egy olyan álomba, aminek elérése eleve lehetetlen. Hiába van gyönyörű arca, ha a magassága nem éri el az ezen a pályán elvárt minimumot, ami 173-175 mozog. Ez az abszolút minimum, ahol már érdemes próbálkozni. Ez nem azért van, mert a modellügynökségek vezetői gonoszak vagy nem szimpatizálnak az ennél alacsonyabb modellekkel, hanem azért, mert ők már jól ismerik a szakmát, ezzel foglalkotnak, tudják mibe érdemes időt invesztálni és mibe nem. Ilyenkor nem érdemes bedőlni antiprofesszionális ügynökségek lehúzásainak, egy 160 cm-es lány sajnos sosem lesz divatmodell. Épp úgy ahogy egy 190 cm-es lány sem lesz zsoké. Ezt ne adj isten egy visszautasítás után is érdemes nyomatékosítani a gyerekben, nehogy maradandó sérülést okozzon neki az élmény. A magasság sajnos adott, azt senki nem tudja befolyásolni, így nem is az ő hibája, egyszerűen nem neki való ez a munka. Jobb leszögezni, hogy ez nem arról szól, hogy ő nem elég értékes. Amennyiben nagy a lelkesedése, statiszta/színész/hobbi modell még lehet.

Ezen felül le kell szögezni, hogy a szépség teljesen relatív. Egy modell sokféle szempontból lehet szép. Az elálló fül, a szeplő, a hézagos fog itt mind-mind előnyt jelent. De erre nincsenek szabályok, nincs jó vagy rossz. A szülőknek mindenképpen nyomatékosítani a gyermekeikben, akik talán néha elbizonytalanodnak, hogy rettentő fontos, hogy helyén legyen az önértékelésük. Ha zsinórban többször nem kerülnek kiválasztásra pár castingot követően, attól ők még szépek, csak nem feltétlenül azt a karaktert keresték az adott válogatók során.

Az itt leírtakból látható, hogy jobb, ha a szülők résen vannak és segítik csemetéiket ezen az úton, hiszen sok nehézségen kell átmenniük, de végülis rengeteget fejlődhetnek ezáltal, így azt hiszem, talán megéri.